Technikai segítségnyújtás

Kedvezményezettek

-    Helyi, regionális, nemzeti hatóságok, vagy egyéb közérdekre számot tartó jogalanyok

Részt vevő országok

EU és IPA országok: BG, HR, CY, CZ, EE, EL, HU, LV, LT, MT, PL, RO, FR, IT, SK, SI, FR, GR, IT, ME (Montenegró), Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és RS (Szerbia).  Potenciálisan bármely más tagállam vagy IPA ország, az adott tagállam kérésére, a rendelkezésre álló erőforrások függvényében, és a JASPERS operatív bizottságának beleegyezésével.

Kedvezményezettek

-    Helyi és regionális hatóságok, vagy egyéb közigazgatási testületek és az ilyen testületek csoportosulásai (közszolgálati feladatot ellátó jogi személy, amelyet közigazgatási hatóság ellenőriz, finanszírozása pedig több mint 50%-ban állami forrásokból történik)

Részt vevő országok
EU-28, valamint tengerentúli országai és területei 

Kiemelt területek

A technikai segítségnyújtási projektek (TA-projektek) a következőket foglalhatják magukban

1. SNAP-ok vagy SIP-ek elkészítésére irányuló projektek (TA-PP).
E projektek célja, hogy pénzügyi támogatást nyújtsanak a pályázóknak egy SNAP vagy egy SIP elkészítéséhez, legfeljebb 70.000 euró összegű LIFE-hozzájárulással. Ezek a projektek a 2014-2020-as LIFE program keretében finanszírozott technikai segítségnyújtási projektek folytatását jelentik.

Kedvezményezettek

-    Helyi és regionális hatóságok;
-    Saját nevükben eljáró köz- és magán jogalanyok (pl. közművek, tömegközlekedési szolgáltatók, szociális lakásszövetségek)

Részt vevő országok

EU28

Az igazságos átmenet mechanizmusa (JTM) kulcsfontosságú eszköz annak biztosításához, hogy az éghajlat-semleges gazdaságra való áttérés igazságos módon történjen, és senki se maradjon le. Az Igazságos Átmenet Alap (IÁA ) a három pillér egyike (az InvestEU Igazságos Átmeneti Rendszerrel és a Közszektor-hitelezési eszközzel együtt). A kohéziós politika új eszközeként a regionális egyenlőtlenségek elkerülése érdekében támogatja azokat a területeket, amelyeket a leginkább érint az éghajlat-semlegességre való áttérés.

Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) a 2021-2027-es időszakra előirányzott közel 99,3 milliárd eurós költségvetésével jelentősen hozzájárul az EU foglalkoztatási, szociális, oktatási és készségfejlesztési politikáihoz, beleértve az e területeken végrehajtott szerkezeti reformokat is.
Az Alap a koronavírus világjárványból való kilábalás egyik sarokköve, amely segíteni fog a munkaerő-piaci részvétellel, az oktatási és egészségügyi rendszerekkel, valamint a megnövekedett egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kihívások kezelésében.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) célja az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítése a régiók közötti egyenlőtlenségek kiigazítása révén. A 2021-2027 közötti időszakban lehetővé teszi az intelligensebb, zöldebb, összekapcsoltabb és szociálisabb Európába történő beruházásokat, amely közelebb van polgáraihoz. 
Az ERFA lehetővé teszi az Európát és régióit érintő beruházásokat:

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) az EU közös agrárpolitikájának (KAP) egyik eszköze, amely a vidéki területek sajátos kihívásainak megoldására összpontosít. A kormány kijelöli az irányító hatóságot, amelynek feladata, hogy tájékoztassa a potenciális kedvezményezetteket a rendelkezésre álló támogatásról, az alkalmazandó szabályokról és az uniós hozzájárulás mértékéről.

A Kohéziós Alap gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítése érdekében támogatást nyújt azoknak a tagállamoknak, amelyeknek az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) az EU-27 átlag 90%-a alatt van.  A Kohéziós Alap a közlekedési infrastruktúra (TEN-T) területén a környezetvédelem és a transzeurópai hálózatok területén támogatja a beruházásokat.

Lehetőség van a Kohéziós Alap pénzügyi eszközök formájában történő felhasználására is.